1 év után visszatértem a tavalyi legsikeresebb horgásztúrám helyszínére, majd ez történt…

1 év után visszatértem a tavalyi legsikeresebb horgásztúrám helyszínére, majd ez történt…

2024 júliusában az év legmelegebb napjait töltöttem Bicskén a Don Carp Lake Vip2-es állásán. Brutális 3 napot zártam több, mint 10 db 15 kg feletti és 20 db 10 kg feletti hallal. Ezen a zseniális alkalmon felbuzdulva 2025-ben ismételten úgy döntöttem, hogy meg fogom látogatni ugyan ezt a helyet.


Idén sajnos jött a feketeleves. Ahogy kiértem a partra realizáltam, hogy a mélység 30 centivel kisebb, mint tavaly. Ez nagyon sokat számít egy olyan területen, ahol a víz 1 méter körüli. A halőr elmondta, hogy hamarabb jött az óriási hőség, ezért nagyon durva a párolgás. Egy hétvégén akár 1-2 cm. Egyből tudtam, hogy nem lesz egyszerű dolgom.


A 2024-es favorit hely, ami a legtöbb biget adta most 80 cm-re csökkent. A Don Carpon azt figyeltem meg, hogy az igazán jó halaknál 1 méter a vízválasztó. Ha ennél kisebb a mélység, nem számíthatok nagytestű pontyokra. Ettől függetlenül előetettem az említett spotot nagyjából 30 szem 24-es bojlival. Ugyanígy jártam el egy másik területtel, ami a stégre vezető híd környékén helyezkedik el. Ez egy akadós rész, ami tökéletes útvonalként szolgál az itt élő halaknak. Egy pénteki napon, munka után, 19 órakor érkeztem meg, szóval kifejezetten örültem, hogy 22 órára a helyükre tudtak kerülni a szerelékek. A nagyon alacsony zuhanó légnyomás miatt mindenképpen olyan részeket kerestem, ahol kemény az aljzat és nem törnek fel gázok az iszapból. Az első kapásomat egy 5-6 kilós harcsa okozta, ezért egyből lecseréltem a 20 mm-es krilles bojlit 24 mm-es szénhidrátos tigrismogyorósra. 3 szemet etettem rá, és egy torzsás, picike kemény foltra tettem le. A hátam mögött dörrentek már a villámok, amikor egy óriási füstölős kapásra lettem figyelmes. Minél gyorsabban próbáltam megmeríteni ezt a nem mindennapi halat, hogy ne csapjon belém a villám. Szerencsére sikeres volt a művelet és egy zseniális tükröst tarthattam a kamera elé. Azt hittem, hogy sínen vagyok, és ezután csak úgy durrogni fognak a botok. Vajon igazam lett?



Egyből visszavittem a szerelékemet a bevált helyre, és nem is kellett sokat várni a következő akcióra. Igazi nagyhalas komótos kapásra eszméltem, de sajnos akkora villámlás volt, hogy nem tudtam vízre menni. Nagyon szomorú, de ezt az öreg harcost elveszítettem. És itt kezdődött el a mélyrepülés. Az éjszaka további része csippanás nélkül telt el. Egyértelmű volt számomra, hogy ez a furcsa frontos idő ebben a helyzetben nem az én oldalamon áll. Pirkadat után nagynehezen el tudtam csípni egy pontyot a kis híd környékéről, és a tavalyi hot spot-ról is érkezett egy 10 feletti bajszos, de ez 12 óra alatt nem mondható eredményesnek egy ilyen zseniális halállománnyal rendelkező helyszínen.


Vért izzadva próbáltam megfejteni, hogy mit tehetnék ebben a helyzetben. Már majdnem kijelentettem, hogy az egyik legfontosabb alapelvem megcáfolásra került… Ez nem más, mint hogy minden szituációban létezik megoldás, amivel lehet halat fogni. Itt el kellett fogadnom, hogy annyira keveset esznek a pontyok a fenékről, hogy bizony várni kell akár 7-8 órát egy kapásra. Abban biztos voltam, hogy az iszapot kerülnöm kell, hiszen pezsegett a gázoktól a vízfelszín. Egészen hajnali kettőig kellett várnom a következő jelentkezőre, és ami nagyon érdekes, hogy egyben ez egy duplakapás is volt. Ennyire összetett, bonyolult képletek vannak a horgászatban. 24 óra alatt ebben a 10 percben összeállt pár tényező és egyből elkezdtek táplálkozni a halak. Majd újra semmi… Érdekes ugye? Legalább egy csodás 14,5 kilós tükröst, és egy picit kisebb tövest tarthattam kamera elé. Ez egy ilyen helyzetben szerintem szuper eredmény.


Nem csak a horgászat rejteget kihívásokat az életünkben. Például, ha megfogalmazódik benned, hogy a világ legjobb kapásjelzőjét szeretnéd elkészíteni, akkor garantáltak a nehézségek. A Vampire Bite Alarm burkolatát több, mint 140-szer terveztük újra, hogy a lehető legjobb élményt nyújtsa a horgászoknak. A PCB lap, ami a kapásjelző lelke több, mint 10 újratervezésen esett át. A legszebb az egészben viszont az, hogy ezeket a “problémákat” mosolyogva oldottuk meg [legnagyobb részben :)] hiszen tudtuk, hogy ezzel hatalmas értéket teremthetünk a pecásoknak. Ez mindennél fontosabb nekünk. Ez a kapásjelző sosem lesz kész, sosem lesz elavult. Mindig amikor a kezedbe veszed a legújabb funkciók futnak rajta, ezért 10-15 év múlva is vadonatúj jelzők hatását kelti. Horgászoktól, horgászoknak készül. Minden javaslatot szívesen fogadunk és a fejlesztőink amint lehet elkezdenek dolgozni azon, hogy a kéréseitek valósággá váljanak. Nekünk a kihívások adják a motivációt és ezeket a szituációkat szeretjük a legjobban, hiszen a végeredmény mindig pozitív lesz.

Azt hittem, hogy ennél már nem lehet nehezebb a túrám. Persze a jóisten ismételten megtréfált. Ha kíváncsi vagy, hogy miként sikerült elérnem az áttörést, akkor várlak sok szeretettel a következő kis blogunkban. Addig is sok gyönyörű fogást kívánunk!



A teljes túrát megtekintheted a legutóbbi YouTube filmünkben:


 

Späť na blog